A sarkvidékre fektetik a jövő internetkábelét


2022.12.03 - Balatonica
sárga hálózati kábelek

Naponta használjuk, de ritkán gondolunk bele, hogy mégis honnan jön az internet. Friss bejelentés, hogy Japán és Európa között (a sarkvidéken át) új optikai adatkábel lefektetését hagyták jóvá, amitől akár 30 százalékkal is csökkenhet az adatátvitel ideje. Mindenki érti?




Kezdjük egy internetes kisokossal. Miután a világ a műholdas internettel, a 4G és 5G tornyokkal, illetve a vezeték nélküli hozzáférési pontokkal (fixed Wi-Fi) és a mobil hotspottal barátkozik, a kivételesen nagy sávszélesség és az (elvileg) folyamatosan magas sebesség miatt továbbra is van érdeklődés a kábeles internet iránt. De az sem mindegy, hogy mi fut a kábelben. Nagyon leegyszerűsítve, a helyi hálózatokba (LAN) három különböző technológiával juttatható el kábelen az internet: koax(ális) kábeleken, csavart érpáras kábeleken, valamint száloptikás kábeleken. Nektek melyik van otthon?

A száloptikás internet minősége és népszerűsége az elmúlt 10 évben elképesztően felfutott. Mi is ez pontosan? Egy száloptikai kábel tucatnyi optikai szálat tartalmaz egy műanyag burkolaton belül. Ezek az optikai szálak egy üvegmagból és egy védőrétegből (héj) állnak: az üvegmag a teljes fényvisszaverődés elve alapján fényt továbbít, illetve fény formájában továbbítja az adatjeleket – a hagyományos elektromos kábeleknél jóval gyorsabban. Az üvegszálas kábelek biztonságosabbak is, mivel nem vezetnek áramot, ezért nem tudnak szikrát generálni; élettartamuk 30 év. Ezeket az optikai adatkábeleket jellemzően lakóházakhoz és irodaházakhoz közvetlenül kapcsolódó hálózati terminálokba kötik be.

A Frankfurt és Tokió közé, Grönland, Kanada és Alaszka érintésével a sarkvidéki tengerek mélyére lefektetendő kábel pontosan ilyen elgondolás szerint működne. Az eredeti tervek szerint az oroszországi sarkvidék mentén futott volna a kábel, de ebből a megállapodásból az oroszok végül kihátráltak. A Far North Fiber fantázianevű finn-amerikai-japán befektetés ezen a most bejelentett útvonalon 14 ezer kilométert tenne meg a fél világ körül, és jelentős mértékben csökkentené a globális adatátvitel idejét. A jelenleg Európát és Ázsiát összekötő hálózati kábelek főleg a Szuezi-csatornán keresztül haladnak, ám ezek a régi útvonalak sérülékenyek a nagy hajóforgalom miatt.

 

 

Forrás: HVG Tech, Fotó: Pixabay

KAPCSOLÓDÓ:

>> ELKÉSZÜLT AZ ÚJGENERÁCIÓS BETON

>> A HÉT IDÉZETE: A LÁTHATÓ JÖVŐRŐL