Csupa évforduló a KAFF animációs fesztiválon
2025.05.04 - Balatonica
A KAFF Magyarország legnagyobb animációs seregszemléje. Az idén negyvenéves Kecskeméti Animációs Filmfesztivál május 27. és június 1. között válogatást nyújt a 111 éves magyar animáció legegyedibb alkotásaiból, lesz kiállítás a hetvenéves diafilmről, de a hazai animáció „kerek évfordulós” ikonikus alakjairól is megemlékeznek a szervezők.
A május 27-én kezdődő 17. KAFF a színes nemzetközi program mellett hangsúlyt helyez a legnagyobb magyar alkotók bemutatására, amely törekvés szerencsésen találkozik a ténnyel, hogy az idei találkozó bővelkedik a megünneplendő évfordulókban. Maga a fesztivál idén negyvenéves.
Körülbelül hetvenéves a diafilmgyártás, melyben a rajzfilmesek legnagyobb mesterei is részt vettek. Hiánypótló az a május 28-án nyíló tárlat, amelyen 120 illusztráció lesz látható. Idén ünnepelné nyolcvanadik születésnapját a magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba, akinek a KAFF-on is látható, A szél című alkotását 1998-ban Krakkóban a valaha készült legjobb animációk közé sorolták. Varga hozta létre a pécsi Ixilon stúdiót, amely 1979-ben csatlakozott a Pannónia Filmstúdióhoz. Egy évtizeddel később elsőként ő alapított önálló animációs stúdiót: az Erkel Andrással közösen indított Varga Stúdió a kilencvenes évek meghatározó animációs műhelyeként a neves külföldi megrendelések mellett a szerzői animációk felkarolásáról volt híres. Tavaly lett volna kilencvenéves a Mézga család és dr. Bubó megálmodója, a Balázs Béla- és Kossuth-díjjal kitüntetett Nepp József, aki szinte önálló intézmény volt a magyar animáció történetében. A Pannónia Filmstúdión belül „mindenesként”, „jolly jokerként” emlegették az alkotót, aki saját rendezései mellett főként forgatókönyvíróként, továbbá animátorként, háttértervezőként, sőt zeneszerzőként pályatársai filmjeit is segítette. Életművét mindenekelőtt a groteszk és a fekete humor jellemzi. Egy legenda szerint a hetvenes évek elején Cannes-ban az a mondás járta, hogy a magyar filmművészetben „két szélsőséges őrült van”: az élőszereplős játékfilmben Jancsó Miklós, az animációs rövidfilmben a Balázs Béla- és Kossuth-díjas Reisenbüchler Sándor, aki idén lenne kilencvenéves.Az 1960-as évek szellemiségét, elsősorban a pop art értékrendjét mentette át az animációs mozgókép művészetébe. Sodró és látomásos, olykor groteszk műveiben az eljövendő emberiség sorsáért aggódó szenvedélyes prófétaként, tudatos alkotóként és elkötelezett környezetvédőként jelenik meg. Szintén idén lenne kilencvenéves a Balázs Béla-díjas érdemes művész, Vajda Béla, aki egyike volt a dokumentarista animáció hazai képviselőinek, miközben a karikaturisztikus animációban is maradandót alkotott. Életműve legnagyobb sikere a Cannes-ban 1980-ban Arany Pálma-díjjal kitüntetett Moto perpetuo, melyet most levetítenek a KAFF-on.
Végül az idén 111 éves magyar animáció legjavát három, másfél órás blokkba rendezve mutatja be a fesztivál a hatvanas évektől napjainkig. A válogatásba a legnagyobb nemzetközi fesztiválokon – Cannes-tól Berlinig, Annecy-tól az Oscar-gáláig – díjazott rövidfilmek kerültek be.
Forrás: kultura.hu, Fotó: KAFF fb
KAPCSOLÓDÓ
>> Jól adni jó: adózzunk a gyermekotthonoknak!
>> Az anyák napi ünnepségek öröksége (Fortepan)
