Most akkor a Balaton mediterrán?
2022.07.04 - Szalontai László
Joggal merül fel bennünk a kérdés, amikor a Balaton környékén nyitott szemmel járunk és észrevesszük, hogy szinte nincs kert fügefa nélkül, sőt, itt-ott akár 3 méter magas kenderpálmákat is láthatunk, hogy tulajdonképpen ez itt már a Mediterráneum? Vajon mi okozza a régióra jellemző varázslatos klímát?
A Balaton környékének mikroklímája évezredek óta vonzza az embereket. A római birodalom hódoltsága alatt indult meg a szőlőtermesztés a Balaton-felvidék dűlőin, így helyben meg tudták termelni a nélkülözhetetlen bort, nem volt szükséges ezer kilométeres távolságból szállítani. A szőlő csak az első hírnöke annak a színes és változatos flórának, amit a modern ember manapság meghonosított ezen a környéken. De nézzük csak, mi az oka, hogy Európa szívében, tengerpart nélkül kialakulhatott ez a varázslatos mikroklíma.
Magyarország alapvetően három éghajlat ütközési pontjában helyezkedik el. A kontinentális, szárazabb és télen hidegebb áramlatok keletről, míg a nedvesebb, óceániak nyugatról érkeznek. Kettejük civakodásán egyre inkább felülkerekedik a déli irányból befolyást szerző mediterrán éghajlat, ami az ország dél-nyugati régiójában az erősebb. Itt pár fokkal enyhébbek a telek, korábban indul a tavasz és magasabb a napsütötte órák száma. Ehhez tesz hozzá a Balaton, mint egy gigantikus tükör felület, ami a napsugarakat az északi part domboldalaira irányítja és, aminek a vize télen fűtő, nyáron pedig hűtő hatással egyenlíti ki a hőmérsékletet. A hatalmas víztömegből felszabaduló pára szintén hőmérséklet kiegyenlítő szerepet játszik, amit a kabócák hálásan köszönnek és ciripelésükkel egyre több helyen viszonoznak.
A Bakony is megteszi a tőle telhetőt azzal, hogy az északról érkező szelek egy részét lassítja, visszatartja, a déli part ezzel szemben semmilyen akadályt nem görget az Adria felől érkező melegebb áramlatoknak. Szóval ez egy igazi csapatmunka, aminek a gyümölcsét a szó legszorosabb értelmében élvezhetjük, hiszen júliustól, egészen októberig a füge megannyi fajtája ontja a mézédes termést és nem ritkák a 4-5 méter magas gránátalma bokrok, amik minimális odafigyeléssel könnyedén túlélik az egyre enyhébb teleket. Ősszel pedig a saját gránátalmánk levét ihatjuk, megkímélve szervezetünket az import változatának vegyszeres terhelésétől és pénztárcánkat, annak árától.
Globális felmelegedés ide vagy oda, próbáljuk a jelenlegi állapotból kihozni a legjobbat, a legfinomabbat és a leginkább szemet gyönyörködtetőt. Ne féljünk elültetni az első fügefánkat, élvezzük a kertben a kabócák hangját, miközben egy gyönyörű ciprus árnyékában ülünk és a magnélküli csemegeszőlőnket majszoljuk.
KAPCSOLÓDÓ
>> A boldogabb méh finomabb mézet ad
>> Ökológia program indul a Balatonért
