Két új hungarikumot választottak

A NAPHÍRE színesei között bukkantunk rá, hogy Nagy István agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a höveji csipke és a pozsonyi kifli mostantól hungarikumnak minősülnek a Hungarikum Bizottság döntése következtében. 

A testület indoklásában részletezi, hogy az egyedülállóan változatos höveji csipke eredete a 19. századig nyúlik vissza, és gyorsan hírnevet szerzett a Győr-Moson-Sopron vármegyei községnek. Az 1962-es brüsszeli világkiállításon aranyéremmel jutalmazták, 2017 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének része. A pozsonyi kifli a téli ünnepek hagyományos magyar süteményeként válhatott hungarikummá. Első receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert, 2012 óta a hagyományos különleges termék címet viseli.

A miniszter kiemelte, hogy a hungarikumok az ország arculatának mindennapi és mindenütt jelen lévő építőkövei, amelyek szavak nélkül mesélnek a magyarokról, a hagyományaikról, a leleményességükről. Továbbá arra bíztatta a helyi közösségeket, hogy a hagyományaikat jelöljék a helyi értéktárakba, mert azok ezt követően nemzeti értékek, akár hungarikumok is lehetnek. A 2012. július 1-jén hatályba lépett törvény szerint a hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményei.

Ezt követően kiderült még, hogy a Magyar Értéktár bővítésével kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a lángost, amit ma már nem csak a magyarok ismernek és szeretnek, valamint a kubikosságot, amely a 19. század második felében, az alföldi csatorna-, út- és vasútépítések idején vált híressé mint jellegzetesen magyar vándormunkás tevékenység. Mostantól a Hungarikumok Gyűjteményébe 87 nemzeti érték, a Magyar Értéktárba 150 nemzeti érték tartozik.

Forrás: NAPHÍRE, Fotó: Pixabay

KAPCSOLÓDÓ

>> MEGSZEDNÉD MAGAD A NYÁRON?

>> IDE GYERE, HA FALNÁD A PALACSINTÁT!